Fehéregyháza
Fehéregyháza
DATE STATISTICE
Sate aparţinătoare: Albești, Boiu, Jacu, Şapartoc, Ţopa, Valea Albeştiului, Valea Dăii
Total locuitori: 5.392
Componența etnică: 3.533 români, 849 maghiari, 545 romi, 19 germani, 6 alte etnii, 440 nedeclarați
Componența religioasă: 3.858 ortodocși, 194 romano-catolici, 580 reformați, 14 greco-catolici, 746 alte confesiuni
Suprafața totală: 82,7 kmp
DESCRIERE/MONOGRAFIE
A községhez tartozó falvak: Bún, Zsákod, Sárpatak, Kisbún, Fehéregyházivölgy, Határpatak.
Fehéregyháza a Nagy-Küküllő mentén helyezkedik el, 5 km-re Segesvártól és 60 km-re Marosvásárhelytől.
Első írásos említése 1231-ből való, Alba Ecclesia névvel (Fehér templom). 1231-ből származik Sárpatak (Villa Sapartoc) falu megemlítése, 1301-ből a Búné (Bwu) és Kisbúné (1854-től Boiu Mic) és 1466-ból a Zsákodé.
FISA PRIMAR
Nicolae Șovrea – PSD
Data naşterii: 25.05.1959
Soţia: Rodica
Copii: Nicolae-Adrian; Petra-Denisa; Daria-Mihaela; Ioan-Daniel
Studii: Institutul Agronomic Cluj-Napoca
Activitate administrativă: Inspector fond funciar
Primar din anul: 2009
CONDUCERE
Viceprimar: Sergiu-Ioan Fintoc PNL
Secretar general: Dănuț Purcariu
Contabil: Maria Zirbo
Consilieri:
Cismaș Nicolae PMP
Dănilă Alexandru PMP
Maier Nicolae PNL
Marcu Angela PSD
Marcu Cornelia-Elena PSD
Muntean Andrea-Silvia PMP
Pintea Adrian-Ironim PNL
Pintea Aurel PSD
Stroian Zaharie PNL
Suciu Ioan PSD
Tamási Károly UDMR
Titi Valentin PSD
Vlad Daniela-Julieta PSD
Voina Bianca-Valentina PMP
INTERVIU
Együtt a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezetével, amelyhez tartozom, megvitattuk a megkezdett projektek folytatását, valamint újak elindítását Fehéregyháza község fejlődése, a lakosság jólétének és a közösségen belüli egyetértésnek a növelése érdekében. Számos, a 2016-2020-as mandátumra időzített projektet több okból nem sikerült befejeznünk. Ide sorolhatók a közúti infrastruktúra munkálatai, valamint a szennyvízhálózat kiépítése Búnon és Alsóbúnon. A két településen nem folytathattuk az alapinfrastruktúra - utak, sáncok, járdák - munkálatait, amíg ki nem építjük a szennyvízhálózatot. Erre a beruházásra a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynökségétől (AFIR) hívtunk le támogatást a két - összesen több mint 2000 lakosú - falu számára. A munkálat értéke meghaladja a kétmillió eurót, ebből egymillió vissza nem térítendő támogatás, a többi a helyi költségvetésből fedezendő önrész. A kivitelezés most már (2023) a végéhez közeledik, és, bár voltak csúszások - egyrészt a pandémia, másrészt a költségeknek a nyersanyagárakhoz való igazítása miatt -, a kivitelező cég biztosított arról, hogy ez év harmadik negyedére vagy a negyedik elejére elkészül a munka, a bekötésekkel együtt. A fővezetéket kell elsősorban beszerelni, a tulajdonképpeni bekötések költségét a lakosok állják.
Bún és Alsóbún infrastrukturális fejlesztésére az Anghel Saligny országos beruházási programon keresztül pályáztunk, ezen a téren is van előrelépés. Miután elkészül a szennyvízhálózat, szeretnénk nekifogni az utaknak és a belső utcáknak, a gyaloghidaknak és hidaknak, valamint a sáncoknak és a járdáknak. A munkálat dokumentációját elküldtük a fejlesztési minisztériumhoz, és megkaptuk a támogatást. Az igényelt 24 millió lejből 20 milliót hagytak jóvá, ezzel az összeggel szerepelünk a szaktárca finanszírozási tervében. Elégedettek vagyunk, és várjuk, hogy hívjanak a finanszírozási szerződés aláírására.
A korábbi és a jelenlegi mandátum alatt több mint 20 kilométernyi utcát aszfaltoztunk le helyi forrásból. 2016-tól mostanáig több mint négymillió lejt szántunk erre a célra. Jelenleg is folyamatban van két fehéregyházi utcácska aszfaltozása, korszerűsítése. Ezekben az utcákban már kiépült a szennyvízhálózat, és szeretnénk idén le is aszfaltozni őket.
A pozitívumok mellett nem titkolom, hogy hiányosságaink is vannak, mégpedig a községünk két elnéptelenedett településének civilizált körülmények közötti megközelítése terén. A község központjától 5-6, illetve 8 kilométerre elhelyezkedő Sárpatakról és Oláhzsákodról van szó. Mindkét falu infrastruktúrájának rendbetételére várakozóban levő projektjeink vannak. Az utat önerőből javítottuk. Pozitívum, hogy Sárpatak újra lakott településsé kezd válni. Tavaly nyáron a Maros Megyei Kulturális Központtal együttműködésben szerveztünk ott egy falutalálkozót, amelyen szép számban vettek részt az elszármazottak, illetve azok utódjai.
Egyesek kezdenek ingatlant vásárolni a faluban, vagy beköltöznek a felmenőjük házába, tehát biztató jelek mutatkoznak ezen a téren.
Mivel a községben sok a roma lakos, valamint a hátrányos helyzetű család, a korábbi mandátum idején elindítottunk egy projektet egy nappali központ létrehozására a társadalmi kirekesztés megszüntetése és a nehéz helyzetben lévő családok gyermekeinek oktatása érdekében. A projekt kezdeti értéke 150 ezer euró volt. A jelenlegi mandátumban még egy projektet elindítottunk a központ megfelelő működtetése érdekében egymillió euró értékben, ami fedezte az építkezés befejező munkálatait és a létesítmény üzembe helyezését. Most már ott tartunk, hogy átvesszük a központot a kivitelező cégtől. Az épület telekelése is befejeződött, így megnyílhat a központ. Már be is szerveztünk négy - egyenként 15-20 gyermekből álló - csoportot olyan kiskorúakból, akik nem jártak iskolába.
2012-től, a mostanit megelőző népszámlálástól a község népességszáma stabilnak mondható, átlagban ugyanannyi lakosunk van, mint korábban. A legutóbbi, 2022-es népszámlálás előzetes adatai szerint a község lakossága meghaladja a 6200 főt. Ez azt jelenti, hogy a lakosságszám nem változott, annak ellenére, hogy sok segesvári lakos nálunk vásárolt ingatlant, illetve itt épített házat. Erre nem igazán találunk magyarázatot. Mi interkommunitáris egyesületekhez tartozunk, és a ránk eső tagdíjak, valamint egyéb pénzügyi kötelezettségek a statisztikai adatok függvényében vannak kiszámolva. Így a népszámlálási eredmények kissé összezavartak bennünket.
Az országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül két pályázatot nyújtottunk be, az egyiket a polgármesteri hivatal székhelye, a másikat a hivatal épületében levő orvosi rendelő energetikai hatékonyságának növelésére. Megelégedésünkre már aláírtuk a finanszírozási szerződést erre a két pályázatra közel kétmillió lej értékben.
Kormánytámogatást szeretnénk lehívni a község szisztematikus kataszterezésére, ami egy rendkívül fontos és hasznos munkálat lenne a jelenre, de még inkább a jövőre nézve.
A topográfus cégek tartózkodnak a szerződéskötéstől, mivel a földtulajdonosok anyakönyvi kivonata, valamint a hagyatéki dokumentáció átvételénél nehézségekbe ütköznek. Egy elég nagy körzetből mindössze két szektort sikerült befejeznünk, így nem mondhatjuk, hogy elégedettek vagyunk a kataszterezés menetével.
A népi kultúra terén Fehéregyháza a leggazdagabb községek közé tartozott. Öt néptáncegyüttes működött a községben. Minden településen tevékenykedik egy-egy népdalcsoport, a községközpontban pedig emellett egy román és egy magyar néptánccsoport is.
Egy nem túl népes, de a világjárványig nagyon aktív sakk-klubunk is volt. Büszkék voltunk a sakkversenyeinkre, amelyekkel szervezés szempontjából leköröztük Segesvárt. Mostanra, ha nem is szűnt meg, sokkal kevésbé látható és kevésbé tevékeny ez a klub.