SEGESVÁR
Segesvár
DATE STATISTICE
Localităţi aparţinătoare: Sighișoara, Hetiur
Total locuitori: 23.927
Componența etnică: 15.717 români, 3.008 maghiari, 702 romi, 231 germani, 40 alte etnii, 4.229 nedeclarați
Componența religioasă: 14.994 ortodocși, 979 romano-catolici, 1.497 reformați, 151 greco-catolici, 1.825 alte confesiuni, 4.481 nedeclarați
Suprafața: 96,02 kmp
DESCRIERE/MONOGRAFIE
Segesvár Románia szívében fekszik, a Nagy-Küküllő középső szakasza mentén elterülő medencében, 24°46’40” keleti hosszúságon és 46°12’38” északi szélességen. Szárazföldi mérsékelt éghajlatú. Ebben a természetes amfiteátrumban, melyet majdnem teljes egészében erdő borít, a kőkorszaki időkig vezetnek vissza az emberi civilizáció nyomai. Figyelemre méltó a bronzkorszak késői periódusa (Kr.e.1700–1300), amikor a vidéken a Segesvár–Wietenberg kultúra fejlődött. Később, a dák királyság idején, a Nagy-Küküllő völgye fontos kereskedelmi úttá vált, amelyet a Wietenberg dombra épített erődítmény tartott ellenőrzése alatt. A kereszténység első két századában (Kr.u.106), amikor Dacia római tartománnyá vált, ezt a várat lerombolták, s helyette a római hadsereg őrhelyet létesített a Podmoalenak nevezett helyen, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a kereskedelmi utakat. Habár rövid ideig tartott, a római közigazgatás jelentős elrómaiasított lakosságot hagyott maga után, erre utalnak a Szőlőhegy és Fehéregyháza–Sárpatak tájain feltárt nyomok. Az ezredforduló után a magyar törzsek behatolnak Erdélybe. A XII. században a Nagy-Küküllő völgye egy időre az Árpád-házi királyság déli határa lett. Lehetséges, hogy határőrségi megfontolásból egy kis erődítmény épült a Várdomb magaslatán. Ebben az időszakban II. Géza magyar király felajánlotta a szászoknak, hogy telepedjenek le Magyarországon és Erdélyben, s autonómiájuk biztosítása fejében vegyenek részt a határok védelmében, az ország fejlesztésében. A középkori krónikások szerint az első szászok 1191-ben vagy 1198-ban telepedtek le Segesvárott. A letelepedésük utáni évtizedekben a helység csendes fejlődésnek indult. Az 1241-es tatárdúlás után hatalmas erőfeszítéssel újjáépült, s a középkori Erdély „hét vára” közé emelkedett. A XIII. század második felében a Várdombot erős fallal vették körül, amely a középkor vége felé egy olyan kisvárost védett, mely 160 házból és 13 közösségi épületből állt. A várat 14 bástya erősítette és védte, melyek közül csak 9 bírta ki az idő megpróbáltatásait, megtartván napjainkig azon kézműves céhek nevét, melyeknek helyet adott. Az összes közül az Óratorony a város büszkesége és jelképe. A XIII–XIV. században épített tornyot, melyet eleve a „kapu nagytornyának” neveztek, a XVII. sz. elején egy kezdetleges órával láttak el, melyet 1648-ban alakítottak át olyanná, „milyen még akkoriban nem létezett Erdélyben.” Az új óramű a percmutató és a negyedóra ütése mellett képes volt mozgásba hozni néhány fabábot, melyek a hét napjait jelképező pogány istenek voltak: Diana, Mars, Mercurius, Jupiter, Venus, Saturnus és a Nap. A város katonai jellege kezdettől fogva annyira nyilvánvaló volt, hogy megnevezése már az első írásos emlékekben várként szerepel: Castrum Sex (1280), Schäßburg (1298), Segesvar (1301), Sighişoara (1431). 1367-ben mint várost említik, „civitas de Seguswar” nevén, és rövid idő alatt felvirágzott a kézművesek tevékenysége a helységben. A következő században olyan hírnévre tett szert, hogy 1431-ben Vlad Dracu havasalföldi herceg itt telepedett le „a segesvári leshelyen” és 1436-ig innen vezette Erdélyi déli határainak védelmét, saját képével veretett pénzt és előkészítette országa trónjának megszerzését. A hagyomány úgy tartja, hogy a „Vlad Dracu” épületben született és lakott Vlad Ţepeş, aki büszke lévén elődeire, „Drăculea”-nak nevezte magát, vagyis „a Dracunak nevezett fia”. Az 1488-as legrégebbi népszámlálás adatai szerint ebben az időszakban Segesvárnak “600 tulajdonosa, 20 bérlője, 3 tisztviselője, 2 molnára, 9 szegénye és 4 csordása” volt. A XVI. században, a lutheránussá vált környezetben Segesvár megtartotta gazdasági és politikai hírnevét, s megőrizte abban az időszakban is, amikor Erdély a Habsburgok, törökök, erdélyi fejedelmek és havasalföldi vajdák harcmezejévé vált. Ezekben a hatalmi harcokban fontos szerep jutott a majdnem mindig osztrák párton álló Segesvárnak. Ennek köszönhető, hogy várfalait erős támadások érték. 1601-ben, a pusztítások és a fosztogatások miatt a segesváriak oda jutottak, hogy kutyákat, macskákat és egereket ettek. 1676. április 30-án egy hatalmas tűzvész alig 6 óra alatt elpusztította a város háromnegyedét. 1709-ben a pestisjárvány 4000 áldozatot követelt, majd földrengések, tűzvészek fokozták a helyzet nyomorúságos voltát. A következő század jelentős eseménye az 1849. július 31-én zajlott fehéregyházi csata. A Bem tábornok vezette magyar forradalmi hadsereget leverte a Lüders osztrák tábornok parancsnoksága alatt álló orosz hadsereg, s e csatában vesztette életét a nagy költő, Petőfi Sándor. Az osztrák-magyar dualizmus megvalósítása után a szász közösségek számára nehezebb periódus következett, de Segesvár Nagy-Küküllő vármegye székhelye lett és ütemesen fejlődött. 1872-ben a várost rácsatolják a vasúthálózatra, bevezetik a villamos áramot, távírót, telefont és bankok nyílnak. 1918 után a szászság beilleszkedett a román társadalomba, a románok társadalmi és politikai szerepe a város életében jelentősen megnőtt. 1950 után Segesvár ipari központként fejlõdik, számos iparág, a készruha-, a kerámiagyártás, illetve a vaskohászat terén is jelentõs eredményeket mutat fel. Napjainkban a régi várat – büszke tornyaival, sötéten is vendégcsalogató falaival, amelyek méltóságteljesen emelkednek a jövendõ századok fölé, és féltve õrzik a színesre festett, öreg házakat, amelyekrõl részletekben gazdag beszámolókat olvashatunk a krónikákban – Románia középkori ékszereként tartják számon. Az UNESCO világörökség részeként a segesvári vár igazi látványosság a világ minden tájáról érkezõ turisták számára, akik azért jönnek el ide, hogy megtapasztalják a hely varázsát, amelyet megénekeltek a krónikák, a modern kor pedig a legváratlanabb formákban keltett új életre. Segesvár jelentõségét európai vonatkozásban Strasbourgban is elismerték. Ezt jelzi az is, hogy ez az egyetlen romániai város, amely elnyerte az Európa-díjat. Az európai szellemiség terjesztése érdekében tett erõfeszítéseiért a város 2012-ben a legmagasabb elismerésben részesült, ezt követõen igyekezett méltó lenni eme megtiszteltetéshez. 1998-ban az Európai Bizottság oklevelével, 1999-ben a bizottság zászlajával, 2003-ban emlékplakettel tüntették ki Segesvárt. Európai értékû középkori katonai, világi és egyházi komplex épületegyüttesként a segesvári az egyetlen olyan középkori vár Délkelet – Európában, amely teljes egészében lakott. A vár kilenc tornya – az Óratorony, a Kötélverõk, a Mészárosok, a Szûcsök, a Szabók, a Csizmadiák, a Tímárok, az Ónöntõk, a Kovácsok bástyája – a középkori építészet remekei. A helyi vendégszeretet számos szállodában, panzióban, vendéglõben megtapasztalható, ahol a legmagasabb igényeknek megfelelõ szolgáltatásokkal várják a látogatót.
FISA PRIMAR
Stare civilă: căsătorit, doi copii
Studii: Master în Administrație Publică Europeană, Facultatea de Drept „Simion Bărnuțiu”, Univ. „Lucian Blaga” Sibiu
Activitate administrativă: consilier local 2012-2020
Primar din anul: 2020
CONDUCERE
Viceprimar: Bogdan-Ioan Burghelea UIPS
Secretar general: Anca Bizo
Consilieri:
Buzogány Erzsébet UDMR
Chețan Daniel PNL
Cioanta Minerva-Elisabeta PSD
Drăghici Ioan UIPS
Duma Felix-Lucian UIPS
Fiscu Constantin-Mihai PNL
Gáll Ernő UDMR
Grabcev Adrian PSD
Groza Tudorel-Claudiu UIPS
Horumb Maria UIPS
Matei Ovidiu-Daniel PSD
Moiseș Florian-Dan PNL
Pajint-Fritsch Monica-Luciana PNL
Reiter Volker PNL
Stanciu Mihai-Ioan UIPS
Stupariu Călin PMP
Tűrk Michaela PNL
INTERVIU
Segesvár nagyságát meg kell őrizni, és folyamatosan fejleszteni kell. A középkori vár és a modern város Segesvár két különböző arca, ami a lakosság javára és a látogatók megelégedettségére összemosódik. A jelenlegi mandátum első két évében sikerült 32 finanszírozási kérelmet benyújtanunk, míg a 2010-2020-as időszakban mindössze 11 pályázat volt letéve. Kezdetben az iskolaépületek, a kórház és a polgármesteri hivatal energetikai felújítására és modernizálására összpontosítottam. Az erre vonatkozó pályázatok sorozata rendkívül eredményesnek bizonyult. Számos támogatást hívtunk le az országos helyreállítási terv (PNRR) Felújítási hullám komponense révén. Ezeket a projekteket meg kell valósítani, hiszen növelni fogják a diákok és természetesen a betegek, valamint az egészségügyi alkalmazottak komfortérzetét, ráadásul csökkentik az energiafogyasztást. Gyakorlatilag egy kettős sikerről beszélhetünk, ami mind a komfortérzetre, mind az energiafogyasztásra kiterjed. Ezen belül több mint 100 millió lej értékben írtunk alá szerződést tanintézményekben, három egészségügyi funkciót betöltő segesvári épületben, valamint a polgármesteri hivatal - a vár összképében - emblematikusnak számító épületében megvalósuló beruházásokra. A projektek kivitelezési határideje 2026.
A 2023-as év elején egy négyéves kislány és egy 83 éves úr jelenlétében vágtuk el a szalagot a Nagy-Küküllő fölötti, 70 méternél hosszabb híd avatásán. Ez egy igazán különleges, emlékezetes esemény volt, ugyanis első alkalommal teremtettük meg az átjárást a Târnava II. és a Szőlőskert (Viilor) lakónegyedek között. A munka megkezdésére vonatkozó rendeletet 2021. április 5-én írtuk alá, és kevesebb mint két év alatt elkészült, sor került a munkálat végső átadására. Ez a híd egy régebbi, 2002-es projekt, a korábbi városvezetés nyert rá finanszírozást, de amikor a Segesvár számára fontos beruházásokról van szó, nincs helyük az egyéni ambícióknak. A támogatást az országos településfejlesztési program második szakaszában (PNNDL2) hívták le 9.896.696 lej értékben - héával együtt -, ehhez még hozzáadódott a helyi költségvetésből biztosított 169.736 lej, a beruházás összértéke 10.115.019 lej.
Örvendetes, hogy a segesváriaknak - és nem csak nekik - egy új közlekedési alternatíva áll rendelkezésükre. Szükség volt erre a hídra, ahogy egy második hídra is, amely a Sefar gyár környékén fog megépülni az Anghel Saligny országos beruházási programon keresztül lehívott támogatásból.
Ugyanakkor korszerűsítettük a város játszótereit. Nem utolsósorban sikerült támogatást lehívnunk a Megerősítési munkálatok - a segesvári vár falának rendbetétele - 12-es, 16-os és 22-es szakasz elnevezésű projekt megvalósítására. A PNRR-n keresztül nyert támogatásból az említett három falszakasznál adtuk ki a rendeletet a munka elkezdésére, mindhármat gyakorlatilag teljesen újjá fogjuk építeni. Arról a falrészről is szó van, amely a 90-es években leomlott, és amit azóta sem tettek rendbe. Ez az első alkalom, hogy a vár felújítására uniós támogatást sikerül lehívni. Mostanáig az elvégzett munkálatok hitelből vagy a helyi költségvetésből voltak finanszírozva. Önerőből javítottuk ki a 7-es szakaszt is, sétányokat és járdákat is kialakítva, idén (2023) tavasszal pedig az Óratorony tetőzetén végzünk javításokat. A három falszakaszt tehát uniós alapokból tesszük rendbe. Sajnos, újabb pályázati lehetőségeket nem találtunk ezen a területen, de várjuk az új kiírásokat. A többi falszakasz felújítására is pályázni fogunk, mert azt szeretném, hogy végül egy teljes egészként tekinthessünk a várra. A várfalnak vannak olyan részei, amelyek bármikor leomolhatnak. A meglévő, ép falrészeket össze kell kötnünk azokkal, amelyeknél javításokat végeztünk. Valamilyen módon meg kell teremtenünk az alapot ahhoz, hogy a következő támogatásokból - bármilyen forrásból is származzanak - össze tudjuk kötni a falakat, mert akkor sokkal könnyebbé válik a munka, és a költségek is jelentősen csökkennek. Ha az időjárás megengedi, és nem adódnak váratlan helyzetek, úgy tervezzük, hogy a három falrész felújítása az év végére, az Óratoronynál zajló munkálatok pedig a nyárára befejeződnek.
A segesvári középkori vár megerősítésére és felújítására vonatkozó projektben minden szakasznak megvan a maga jellegzetessége. A 12-es falrész részben az épület alkotórésze, a 16-os szakasz alsó felén védelmi okokból és az őrség útjának megerősítése céljából vastagabb a fal. A belső várfal teljes magasságában konzerválva van, egy körülbelül 24 méteres rész kivételével, ami 1990-ben leomlott a Várhegyen lévő evangélikus temető kapujának környékén. A 22-es szakasz egy boltívekkel megkettőzött falrész, amely egy fedett galéria faszerkezetét tartja, azaz a lőrésekkel ellátott őrhelyet.
Ideje, hogy Segesvár azzá a közösséggé váljon, amelyben mindannyian magunkra találunk – életkortól vagy hivatástól függetlenül. Jövőkép birtokában, kellő bizalommal és komolysággal, a város fejlődik. Kidolgoztunk egy pontos helyi fejlesztési stratégiát, amely Segesvár valamennyi lakosának szükségletein alapszik. Én a polgárokkal folytatott állandó párbeszédre hagyatkozom.
Szeretném, ha minden projektünket, amire sikerült finanszírozást nyernünk, megvalósítanánk, hogy behozzuk az egy helyben toporgás éveit. A megnyert pályázatok dinamikáját és a megvalósításukra leszögezett határidőket illetően nem engedhetjük meg magunknak, hogy vesztegessük az időt. A halogatásra mindig ráfizetünk.
Segesvár számára az egyik legfontosabb projekt a terelőút kiépítése. 2022 októberében aláírták a szerződést a tervezésre és kivitelezésre, a projektet a brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság valósítja meg. A 2023. január 2-án elkezdett munkálat ideje 38 hónap (14 hónap a tervezés és 24 hónap a kivitelezés). A szerződés értéke 257.772.291 lej (héa nélkül).
A segesvári városi kórház keretében működő járóbeteg-szakrendelő (poliklinika) felújítására, modernizálására és felszerelésére az egészségügyi minisztériumtól kaptunk támogatást. A Malom (Morii) utca 26. szám alatti épület visszakapja a régi rendeltetését, és többféle szakorvosi rendelőnek helyet adó járóbeteg-rendelőként működhet. Ahhoz, hogy a betegeknek biztosítani tudjuk a minőségi orvosi ellátáshoz való könnyű hozzáférést, a poliklinikának egy különálló, könnyen megközelíthető és megfelelően kialakított helyiségben kell működnie, az ehhez szükséges finanszírozás megszerzése pedig fontos lépés. A projektet 13,1 millió lejjel támogatták a PNRR-n keresztül.
A Küküllő mindkét partjának megtisztítása és a folyóparton (a pallónál) társadalmi és szabadidős tevékenységekre szolgáló tér kialakítása érdekében hatékonyan együttműködünk a Maros Vízügyi Igazgatósággal.
A vissza nem térítendő támogatások lehívása elsődleges fontosságú Segesvár számára. A polgármesteri hivatal keretében megnöveltük az - egyebek mellett - uniós alapok lehívását kezelő csapat létszámát. Jelenleg a Hétúrba tervezett, Együtt nevű egészségápoló és -védő központ létrejöttén dolgoznak, a projekt norvég alapokból valósul meg. Ugyanakkor - amint már kifejtettem - sikerült vissza nem térítendő támogatásokhoz jutnunk a PNRR-n, az Anghel Saligny programon, a Környezetvédelmi Alapon (AFM) és az Országos Beruházási Társaságon (CNI) keresztül. Közösségünk még többet nyerne azzal, ha a helyi tanács valamennyi tagja jobban támogatná a projektek gyakorlatba ültetését. Szilárdan bízom a párbeszéd erejében, ezért, amikor csak alkalmam van, kifejezésre juttatom hajlandóságomat a közös munkára Segesvár érdekében. A város lakossága azért szavazott nekem bizalmat, hogy egy fejlett közösséget hozzunk létre. Ezúton is szeretném mindannyiuknak még egyszer megköszönni a támogatást. A közösségi felületeken folyamatosan tájékoztatom a helybélieket mindarról, ami a városunkban történik, de a legjobban annak örülök, amikor személyesen beszélgethetek velük akár a szinte heti rendszerességgel tartott fogadóórákon, akár terepen, amikor a munkálatok helyszínein találkozunk. De a segesvári rendezvényeken is adódik alkalmam a helyi közösséggel eszmecserét folytatni, és együtt örülni mindannak, amit a városunk kínál nekünk.