Polgármesteri eskütételem óta, mindvégig azt az irányt támogattam, amelyet városunknak valójában követnie kell ‒ vagyis a helyi politikának az európai politikával történő összehangolását; az erőteljes, folyamatos gazdasági és társadalmi fejlődést, különösképpen most, amikor még nem hevertük ki a koronavírus okozta járványügyi válságot, de máris mély gazdasági válság sújt bennünket.
A marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal csapatával együtt jelentős erőfeszítéseket tettem annak érdekében, hogy a városi infrastruktúra fejlesztése, a zöld város fogalma, a fenntarthatóság és az okosváros eszméje elképzelésből valósággá változzék. A 2021-2027 közötti programozási időszakban Marosvásárhely Megyei Jogú Város Helyi Önkormányzata hozzávetőlegesen 200 millió eurónyi összeget hívhat le elsődlegesen a városi mobilitás területén eszközölhető beruházások céljára. Olyan jelentős projektekre gondolok mint a tömegközlekedés korszerűsítése, a kerékpárutak és a gyalogos sétányok kialakítása, új városi zöldövezetek létrehozása, valamint a köz- és lakóépületek energiahatékonyságának a növelése.
E tekintetben Marosvásárhely Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája és Fenntartható Városi Mobilitási Terve kötelező jellegű stratégiai dokumentumai a folyamatnak. A fejlesztési stratégiákat újragondoltuk, és frissítettük a nagyvárosi övezeti egyesület keretében is, amelynek Marosvásárhely a tagja.
A Kolozsvárra vezető autópálya például számos befektetőt vonzott, és máris átalakítja a város mindennapi életét.
Az elmúlt két évben fokozódott a romániai és külföldi vállalatok Marosvásárhely iránti érdeklődése. A Kolozsvár felé vezető autópálya hiányzó szakasza már épül, és 2023 végére el is készül, ami valószínűleg igen kedvező fejlemény a város még nagyobb nyitottságának a tekintetében.
Az autópálya tehát összeköt bennünket Kolozsvárral, Gyulafehérvárral és Dévával, sőt Araddal és Magyarországgal is, ráadásul így az európai autópálya-hálózathoz is csatlakozni fogunk.
Ezáltal vonzottuk Marosvásárhelyre a Mureș City Logistics elnevezésű projektet. Szintén itt, Marosvásárhely mellett, Nyárádtőn 18 millió eurós beruházással épült meg az energia- és üdítőitalokat gyártó Hell vállalat logisztikai központja, amely a helyi piacot is ki fogja szolgálni. Sőt egy további nagy területű telket gyógyszergyár számára fogunk örökbérbe adni, amely ugyancsak nálunk, Maros megyében fog megépülni.
Jelenleg 57 városfejlesztési projekten dolgozunk, amelyek esetében több mint 570 millió euró összegben fogunk támogatásokat lehívni. Ezek közül 25 támogatási szerződés lebonyolítása már megkezdődött. Tulajdonképpen e pályázatok révén fognak megvalósulni a 2014-2021 közötti programozási időszak Regionális Operatív Programjának a beruházásai.
A Marosvásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által eszközölt beruházások egyik központi elemét a lakótömbök energiahatékonyságának a növelésére irányuló munkálatok jelentik. (fénykép: hőszigetelt tömbházak) A hőszigetelési munkálatokkal elsősorban a lakások energiafogyasztásának és ezáltal a téli fűtési költségeknek, továbbá az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkentését célozzuk - a környezeti építészeti értékek megőrzése, illetve a városi épített környezetbe történő arculati illeszkedés követelményének a szem előtt tartásával.
Marosvásárhely Megyei Jogú Város Helyi Önkormányzatának a projektportfóliója igen jelentős ezen a területen, a Fejlesztési, Közhasznú Beruházási és Közigazgatási Minisztérium pedig hozzávetőlegesen 15 millió euró összegű támogatást folyósít a részünkre.
A mai Marosvásárhely
Marosvásárhely a közművelődés, az egészségügyi ellátás és a felsőfokú oktatás fontos központja, ugyanakkor a vegyiparnak is jelentős fellegvára. Az Azomureș Vegyipari Kombinát, Európa és a világ egyik legnagyobb műtrágyagyártója, 60 éve működik itt Marosvásárhelyen. A kombináton kívül a városban textil-, élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ipari vállalatok, valamint fémalkatrész- és bútorgyárak is működnek.
Városunk igen fontos közlekedési útvonalak (az A3-as észak-erdélyi autópálya és több főút) találkozásánál fekszik, illetve nemzetközi repülőtere is van: a Transilvania Nemzetközi Repülőtér. Az infrastruktúra terén pedig azon kevés megyeszékhely egyike, amely valamennyi lakosának szinte teljes mértékben korszerűsített ivóvíz- és szennyvízcsatorna-szolgáltatást, továbbá dinamikus helyi tömegközlekedési szolgáltatást tud biztosítani. Ráadásul ez utóbbi korszerűsítési folyamata szüntelen.
Az orvoslás fellegvára
Az egészségügyi ellátás tekintetében Marosvásárhelyt hosszú ideje regionális centrumként tartják nyilván. A Megyei Sürgősségi Oktatókórház több mint 1200 ágyas kapacitással és több tucat műtővel funkcionál. Az utóbbiak lefednek valamennyi orvosi és sebészeti szakterületet. Az intézményhez tartozó oktatókórházak és osztályok között országos szinten egyedülállókat is találunk: ilyen a gyermekkardiológiai klinika, illetve a sürgősségi osztály. Az orvostechnológiai felszereltség terén az intézmény valamennyi szervezeti egysége a legmagasabb színvonalat képviseli jelenleg hazánkban. A klinika az ország valamennyi megyéjéből ‒ de elsősorban Maros, Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna és Szeben megyéből ‒ érkező betegeket kezel. Az elmúlt években számos magánklinika is hírnevet szerzett magának, hiszen a kiváló minőségű orvosi ellátás elismeréseképpen az ország minden szegletéből érkeznek ide páciensek.
A sürgősségi ellátás zászlóvivője, a Rohammentő Szolgálat (Serviciul Mobil de Urgenţă, Reanimare şi Descarcerare) Marosvásárhelyen kezdte meg a tevékenységét. A legmodernebb orvosi műszerekkel és eszközökkel rendelkezik, valamint olyan mentőautókkal, amelyek képesek megbirkózni a legnehezebb kórházon kívüli (életmentő) ellátási feladatokkal, miközben őket hazánk egyetlen integrált diszpécserszolgálata irányítja.
Marosvásárhely mint egyetemi központ
Marosvásárhely több felsőfokú oktatási intézmény otthona. A George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Műszaki és Tudományegyetem a romániai orvosképzés elitjéhez tartozik: évente több ezer diákot képez valamennyi orvosi szakterületen, ideértve a katonaorvosi és a törvényszéki orvosi pályára való felkészítést is.
Megjegyzendő, hogy az egyetem romániai és külföldi magyarokat egyaránt oktat, hiszen kínál magyar nyelvű előadássorozatokat. De távolabbi országokban is jó hírnévnek örvend, mert Európa több tájáról érkező hallgatók képezik magukat az angol nyelvű orvostudományi karon. Az egyetem orvostechnikai és informatikai felszereltsége is kiemelkedő, voltaképpen egyértelműen jobb az ország többi, hasonló egyetemén tapasztaltnál.
Az elmúlt évtizedek során érettségizett diákok ezrei választották műszaki, gazdasági, informatikai, bölcsészettudományi és színművészeti tanulmányok folytatása céljából a város jelképéül szolgáló egyetemeink képzéseit: a Sapientia Egyetemét, a Dimitrie Cantemir Egyetemét, illetve a Művészeti Egyetemét.
A közművelődés Marosvásárhelyen
Marosvásárhely közművelődési életében jelentős szerepet tölt be az a nagyszámú történelmi műemléképület, amely majdnem kivétel nélkül ma is eredeti rendeltetésének megfelelően működik. Ilyen a Kultúrpalota, a Közigazgatási Palota, az Igazságügyi Palota, a marosvásárhelyi vár, a Városháza, az Urunk mennybemenetele ortodox székesegyház, a görög katolikus Angyali üdvözlet katedrális, a római katolikus Keresztelő Szent János-templom, az Iskola utcai (status quo ante) zsinagóga, és a Toldalagi-palota.
Városunkban hírneves és megbecsült, hazánkban meg külföldön is számtalan díjat nyert Nemzeti Színház, valamint az országhatárokon túl is régóta jó hírnévnek örvendő Állami Filharmónia működik. Itt jelenik meg a Román Írószövetség valószínűleg országos szinten is a legrangosabbak közé sorolt Vatra című folyóirata. Továbbá számos múzeum igen színvonalas ‒ vagy éppenséggel egyedi ‒ gyűjteménye mint például a Néprajzi és Népművészeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum, a Teleki Téka és Bolyai Emlékszoba, a Történeti és Régészeti Múzeum, valamint a Művészeti Múzeum gyűjteménye várja látogatóit. Mindez büszkeséggel tölt el bennünket, hogy (maros)vásárhelyiek vagyunk.
Végül itt található Románia legnagyobb állatkertje, amely több mint 40 hektáron terül el, és ahol jelenleg számos állat él, köztük az országban egyedülálló módon elefántok, zsiráfok és fehér bengáli tigrisek is.
Marosvásárhely mint nagyváros
A Marosvásárhelyi Nagyvárosi Övezet Egyesület az elsők között jött létre az országban. Sajnos tevékenysége évekig stagnált, sőt a szervezet működésképtelenné is vált annak ellenére, hogy nagyon fontos szerepet tölthetett volna be megyeszékhelyünk peremvárosi övezetének fenntartható fejlődésében. A 2020. év végén nyitott újra az egyesület a 2021-2027 közötti programozási időszakra vonatkozó integrált fejlesztés, illetve a Megyei Tanáccsal, Marosvásárhelyi Megyei Jogú Város Helyi Önkormányzatával, valamint a társulás többi tagjával folytatott együttműködés irányában. Megkezdődhetett tehát a megyei fejlesztési mesterterv kidolgozása és a prioritások azonosítása.
Első lépésben a társulás a stratégiai programozási dokumentumok elkészítésére összpontosít, amelyek kialakítják a nagyvárosi övezet fejlesztési elképzeléseit rövid, közép- és hosszú távra vonatkozóan. (Ezek a fejlesztési stratégia, a nagyvárosi övezet területrendezési terve, a fenntartható mobilitási terv és az ágazati elemzések stb.) Természetesen a mobilitási célú beruházásoknak van prioritása, ugyanis igen jelentős a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk: munkahelyeket teremthetnek, és ezáltal jobb életkörülményeket biztosíthatnak a lakosok számára.
A közlekedésfejlesztés célkitűzései és költségei:
• Intermodális közlekedési csomópont létrehozása a Transilvania Nemzetközi Repülőtér szomszédságában, amelynek célja a három közlekedési mód – a légi, a közúti és a vasúti – összekapcsolása.
• A Maros Helyiérdekű Vasút tervének a megvalósítása a 405. sz. Szászrégen–Marosludas szárnyvasút mentén. Az előzetes becslések szerint a kivitelezés összköltsége a megvásárlandó berendezésekkel (a szerelvényekkel és az állomások kialakításával stb.) együtt körülbelül 330 millió euróra rúg.
• A Maros Helyiérdekű Vasút elnevezésű terv megvalósíthatósági tanulmánya 1 150 000 euróba kerül.
• A marosvásárhelyi terelőút megépítése észak–nyugat irányban nagyszabású projekt, amelynek jelentős hatásai a közúti mobilitás terén és az átmenő forgalom csökkenésében fognak jelentkezni. (A megvalósíthatósági tanulmány 2,3 millió euróba; a kivitelezés pedig 590 millió euróba fog kerülni.)
• A beruházás a nagyvárosi övezet kelet–nyugat irányú összekötő tengelyét alakítja ki Marosvásárhely északi részén keresztül, és támogatja a nyugat–kelet, illetve az észak–dél irányú átmenő forgalmat; továbbá kapcsolatot teremt az E58-as, az E60-as, az E68-as és az E70-es európai útvonalakkal, illetve biztosítja az Erdélyi Mezőség és a Maros völgyének az összekapcsolását, valamint a Transilvania Nemzetközi Repülőtér és az A3-as észak-erdélyi autópálya alkotta intermodális csomóponthoz való csatlakozást.
Az alábbiakban a Marosvásárhelyi Nagyvárosi Övezet további folyamatban lévő projektjeit soroljuk fel:
• Ökoturisztikai és a szabadidő eltöltésére irányuló projektek kerékpárutak kialakítása által a nagyvárosi övezetben. Ennek érdekében megkezdődtek az észak–nyugat irányú terelőutat és a zöldövezetek fejlesztését is magában foglaló Kerekező Mesterterv kidolgozását célzó eljárások.
• A Maros folyó kihasználása sporttevékenységekre, kerékpározásra, csónakázásra/hajózásra és a szabadidő eltöltésére alkalmas zöldövezet létrehozásával, valamint tanösvények kialakításával a térség természeti potenciáljának a kiaknázása érdekében.
• A zöld átmenet és a polgároknak nyújtott szolgáltatások digitalizálása olyan kezdeményezések, amelyek a Marosvásárhelyi Nagyvárosi Övezet fejlesztését célzó projektek elindításának és megvalósításának a feltételeit biztosítják.
• Hamarosan megkezdődnek a Nagyvárosi Övezet Területrendezési Terve digitális változatban történő kidolgozásának az eljárásai.
A Marosvásárhelyi Közösségközi Tömegközlekedés-fejlesztési Társulás
Az 1990-es és 2000-es éveket a fejlett nagyvárosokba irányuló társadalmi migráció jellemezte. Az emberek a minőségi oktatást, a magasabb béreket és a munkaerőpiacon elérhető számtalan munkalehetőséget választották. A kisebb településeket tömegesen hagyták el, a városok pedig gyors ütemben növekedtek. Az elmúlt években, de különösen a világjárvány lecsengése óta, megfordult a trend: felerősödött a zsúfolt nagyvárosokból a szomszédos kisebb települések irányába történő vándorlás, hiszen az utóbbiakban nyugodtabb az élet, és a levegő is tisztább. A legtöbb ember számára a városi dzsungelben levő tömbházlakást a telekkel körülvett kis ház váltotta fel. A gyermekes családok szívesen választják ezt a lehetőséget, mert másfajta életmódra vágynak.
A jelenség minden országban megfigyelhető, nem csak Romániában. A városi nomádok megjelenése elsősorban a technológiai fejlődésnek és a szaporodó online szolgáltatásokhoz való könnyű hozzáférésnek tulajdonítható; továbbá ezáltal lettek rendkívül vonzóak a nagyvárosokkal határos övezetek, illetve ezért váltak mindenki számára prioritássá és sürgőssé az e területekre irányuló beruházások, valamint a peremvárosi övezeteket bekapcsoló összeköttetések. Marosvásárhely már 2021-ben megkezdte kidolgozni azt a fejlesztési stratégiáját, amely a nemcsak a város peremvidékére összpontosít, hanem a nagyvárosi övezetet is célozza.
Így hoztuk létre a Marosvásárhelyi Közösségközi Tömegközlekedés-fejlesztési Társulást. Ez a várost körülvevő hét község ‒ Jedd, Koronka, Maroskeresztúr, Marosszentanna, Marosszentgyörgy, Marosszentkirály, valamint Mezőpanit ‒ önkormányzatával kialakított első partnerségünk. Az egyesület a peremvárosi övezetet öleli fel, illetve a városnak azokkal a községekkel létrejött társulását jelenti, ahonnan (és ahová) nap mint nap munkájuk, illetve tanulmányaik miatt ingáznak a lakosok. Becsléseink szerint a peremvárosi övezetet kiszolgáló első autóbuszjáratok 2024 közepén fognak beindulni.
A peremvárosi tömegközlekedés fejlesztésének a célja közvetlen tömegközlekedési szolgáltatásokat kínálni a városon kívül élő, de a városban dolgozó vagy tanuló személyek számára. Amint kényelmes, gyors és minőségi tömegközlekedés áll majd a rendelkezésükre, ezt fogják választani a saját autójuk helyett. Tehát a tömegközlekedés fejlesztésének a legfőbb célja életképes közlekedési alternatívát biztosítani a személygépkocsival közlekedők számára. Becsléseink szerint közel 200 000 Maros megyei lakos fogja igénybe venni az elővárosi tömegközlekedést.
Marosvásárhely Megyei Jogú Város Helyi Önkormányzata 18 villanyautóbuszt szerzett be a hozzájuk tartozó töltőállomásokkal együtt a peremvárosi övezet kiszolgálása érdekében a Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (PNRR/NHET) keretében folyósított 43 millió lej összértékű támogatásból. Az új autóbuszok – 47 villanyautóbusz, 41 dízelmotoros és 38 hibrid meghajtású jármű – vásárlásával egy időben felújítjuk a marosvásárhelyi autóbuszmegállókat is (összesen 137 megállót és 3 végállomást). A beruházás magában foglalja a megállók digitális kijelzőtáblákkal történő ellátását, az e-jegyrendszer bevezetését, valamint a közlekedésmenedzsment telematikai rendszerének a kialakítását is, vagyis az útkereszteződések korszerűsítését és digitalizálását, a villanyrendőrök összehangolását, a nehézgépjárműveket irányító szenzorok felszerelését stb.). Emellett a Dózsa György utcán külön sávot alakítunk ki a tömeg-, valamint az alternatív közlekedés járművei számára.
Végül a Marosvásárhelyi Közösségközi Tömegközlekedés-fejlesztési Társulással, illetve a Maros Helyiérdekű Vasúttal szemben az az elvárásunk, hogy helységünket fenntartható és tiszta várossá varázsolja.
Mindannyiunknak, akik itt születtünk és itt élünk, ezen a multikulturális és interkulturális, soknemzetiségű és sokvallású területen, különleges, egyedi, közös örökségünk van. Az, hogy Erdély volt, és ma is az a hely, ahol a sokszínűség teljes mértékben elfogadott. Lehetünk magyarok, románok, romák vagy szászok, örmények vagy zsidók, Erdély mindannyiunkat befogadott. Itt van az otthonunk, itt születtek a gyermekeink, ide térünk vissza az utazásainkról, és földjében nyugodnak az őseink.
Azt tartják az erdélyiekről, hogy halk szavú, becsületes, szorgalmas emberek. Ezek a tulajdonságok az identitásunk részei mind területi, mind kulturális értelemben.
Marosvásárhely különleges város volt, és maradt. Ezen a helyen, amióta a település megkapta a szabad királyi város címet, a magyarok és románok mellett örmények, zsidók, szászok, szerbek, görögök, cigányok, mindenhonnan érkezett kereskedők találták meg a helyüket, és vagy ideiglenesen, vagy pedig örökre itt maradtak.
A multikulturalitás meghatároz bennünket, és a részünk. Túl azon, hogy magyarok vagy románok vagyunk, marosvásárhelyiek és erdélyiek vagyunk.
Polgármesterként pedig azt szeretném, hogy ez a város virágozzon és fejlődjék továbbra is!